1913. október 2-án született Szarvason. 1939-ben általános orvosi diplomával végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, Budapesten. Végzés után előbb alorvosként a Körmendi Szanatóriumban, majd a Fehérkereszt Gyermekkórházban dolgozott. 1940-ben ösztöndíjas volt Rómában, a Trópusi Betegségek Kórházában. 1941-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre került, ahol 1945-ben szerzett fogszakorvosi képesítést és 1952-ben a gyermekfogászat tantárgy előadója lett.
1968-ban kinevezték docensnek, 1970-ben megbízták a klinika vezetésével. 1980-ig állt a klinika élén, 1983-ban nyugdíjba vonult. Ez alatt az idő alatt hét tankönyv és öt kandidátusi mű született közreműködésével. 1979–1981 között a Nemzetközi Gyermekfogászati Társaság (IADC) elnöke volt. 2001-ben Budapesten hunyt el és helyezték örök nyugalomra.